A xenont sok egyéb egészségügyi alkalmazása mellett altatószerként is bevetik, tekintettel arra, hogy gyorsan hat, és általában jól tolerálható. Egy új kutatás most egy egészen másféle lehetőséget tárt fel: a nemesgáznak akár az Alzheimer-kór terápiájában is szerepe lehet.
Az eddig felemás eredménnyel célzott béta-amiloid és tau-fehérjék helyett egy enzimet kezdett el vizsgálni egy olasz kutatócsoport, az eredmények pedig ígéretesek az Alzheimer-kór elleni küzdelem számára.
Hatalmas előrelépést tehettek a tudósok afelé, hogy egy egyszerű vérvizsgálattal is diagnosztizálni lehessen az Alzheimer-kórt – méghozzá olyan elképesztő pontossággal, melyre a jelenleg alkalmazott hagyományos módszerek sem alkalmasak.
Az Alzheimer-kór kialakulásában nagyobb szerepe lehet az (akár észrevétlen) epilepsziának, mint eddig gondolták, és ez korai kezelésre vagy diagnosztikára is lehetőséget adhat. Erről kérdeztük Horváth Andrást, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológai Intézet részeként működő Neurokognitív Kutatási Központ igazgatóját és a helyettesét, Kamondi Anita professzort, egy friss tudományos cikk két szerzőjét.
Nagyszabású elemzést végeztek a University College London kutatói, összegen több mint 200 ezer nő adatait áttekintve. Kiderült, hogy a női ciklusnak is lehet hatása a demencia kialakulásának kockázatára.
Amerikai kutatók egyértelmű jelét találták annak, hogy akár egy egyszerű influenzavírus is jelentősen növelheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.
Egérkísérletek alapján hatékony lehet az Alzheimer kezelésében a ponesimod nevű készítmény, mely akár meg is állíthatja a betegség tüneteinek kialakulását.
Sérülések, neurodegeneratív betegségek, stroke vagy fertőzések után szükségessé váló lebontó folyamatok új formáját fedezték fel az idegrendszerben az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói. Ez a terápiás kezelésekben tehet majd jó szolgálatot
A frontotemporális demencia nem kezelhető és nem gyógyítható. Viszont bárkit érinthet.
Ausztrál kutatók olyan molekuláris jeleket fedeztek fel, amelyek a testmozgás neurológiai előnyeit sűríthetik egy tablettába.
Az ELTE kémikusai német kutatókkal együttműködésben olyan eljárást dolgoztak ki, ami hatékonyan és az eddigieknél sokkal precízebben mutatja meg a fehérjék szerkezetében bekövetkező változásokat – közölte az intézmény, amely szerint a kutatások rávilágítottak, hogy a rendezetlen fehérjeszakaszok fontos szabályozó szerepet játszanak és több megbetegedés kialakulásához is hozzájárulnak. Kapcsolatba hozhatóak a Parkinson- és Alzheimer-kórral, rákos megbetegedésekkel, valamint a 2-es típusú cukorbetegséggel is.
Amerikai molekuláris biológusoknak egérkísérletekben sikerült újonnan képződő neuronokkal helyettesíteniük azokat az idegsejteket, amelyek neurodegeneratív betegségeknél az agy bizonyos régiójában elpusztulnak. Ilyen módon enyhítették a Parkinson-kór jellegzetes szimptómáit (a súlyos mozgászavarokat, a lelassult mozgást, a bizonytalan járást, a remegést).
Az öregedés számos neurodegeneratív betegség legfőbb kockázati tényezője. Az egerekkel folytatott legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy az időskorban erősen gyengülő agyi funkciókat javíthatják a veleszületett immunrendszer nyugalmi állapotban lévő limfoid sejtjei.
Fiatal egerek csontvelőjének átültetésével "fiatalították meg" öregedő egerek agyát a kutatók, megakadályozva a rágcsálók kognitív hanyatlását. A kutatás eredményei alátámasztják azt az elméletet, hogy részben a csontvelő által termelt vérsejtek elöregedése a felelős a figyelem, az emlékezet és a gondolkodás hanyatlásáért.
A Mount Sinai Orvostudományi Egyetem kutatói a Nutritional Neuroscience online kiadásában megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a koffeinmentes kávé serkenti a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő agyi energia-anyagcserét. Ennek az agyi funkciónak a csökkenése a demencia és más neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór egyik ismert kockázati tényezője.
